1945… Németország romokban hever... Európa is romokban hever... Éhezés, nyomor, gazdasági katasztrófa a földrészen... Az összeomlás, a pusztulás talaján a kommunista diktatúra előretör mindenütt...

Németországban, és Berlinben is, négy megszállási terület volt: amerikai, brit, francia és szovjet övezet. A szövetséges hatalmak nem hoztak létre semmilyen megállapodást, mely megteremtette volna a különböző megszállási övezetek közötti közlekedési szabályokat. A szabályozás hiányának nemegyszer repülőgép-szerencsétlenség lett a következménye. E tragédiák indokolták, hogy a légi forgalmat illetően létrehozzanak egy egyszerű légi forgalmi megállapodást.

John Carpenter – a Pentagon veterán pilótájának története itt és ekkor kezdődik - megismerkedik Eszter Kohlberggel, egy fiatal zsidó lánnyal, a treblinkai haláltábor túlélőjével. Eszter Ukrajnából származik és szovjetellenessége gyermekkori emlékeibe gyökeresedett. Eszter megpróbálja túlélő családtagjait a Vöröskereszten keresztül megtalálni. Így tudja meg, hogy az egyetlen túlélő egy távoli nagybácsi, szeretett nagyapjának, egy német származású rabbinak az unokaöccse. Nagybátyja azonban Halléban, Kelet-Németországban, a szovjet megszállási területen él. Eszter elhatározza, hogy kimenekíti a nagybácsit, és ebben a feketepiacon is működő csempészek szervezete is segíti.

Két nappal Nyugat-Berlinbe érkezése után a szovjetek zárlat alá veszik a várost és Eszter csapdába esik. Az amerikai és a brit légierő beindítja a város megmentését célzó légi járatokat. John egyike azoknak a pilótáknak, akik az első, az alapvető szállítmányokat tartalmazó repülőgépeket vezetik Berlinbe. John megpróbálja menteni Esztert. 

1948… Berlinben hatalmas tüntetés szerveződik a szabadság mellett. A drámai tüntetést követően Eszter úgy dönt, hogy Berlinben marad, és megosztja a berliniek mindennapi életét. Munkát talál, Tempelhof repülőtéren tolmácsként dolgozik, és egy szobát bérel az Eberhardt családnál.

A légihíd megkezdődik. A pilóták minden nap újabb és újabb rekordot állítanak fel. A szovjetek azonban mégis gyors győzelemre számítanak. Megkezdik a légi folyosókban a repülők zaklatását. John Carpenter megpróbál szénrakományt juttatni Berlinbe, mely az egyik legalapvetőbb termék.

Az amerikai újságíró, Bob Howard megérkezik Berlinbe, és megírja a Cukorka Bombázó, történetét. Gal Halvorsen hadnagy apró ejtőernyőkben cukorkát, rágógumit és csokoládét dobott le a berlini gyerekeknek. Az Eberhardt család gyerekei is élvezik az égi ajándékot.
Bob Howard Kelet-Berlin romos utcáin csatangol, a szovjet megszállási övezetben. Miután a keletnémet rendőrség letartóztatja, börtönbe kerül. A csempészek a feketepiacon, érzékeny áruk kereskedelme során, előkészítik Eszter utazását Halléba.

A szövetséges hatalmak megállapodnak abban, hogy egy új, második repülőteret építenek a körülzárt városban. Az ehhez szükséges minden anyagot és felszerelést repülőgépekkel fogják szállítani. Clay tábornok, az amerikai főparancsnok Washingtonba repül, hogy jelentést tegyen a terv végrehajtásának előkészületeiről Truman elnöknek és a kongresszusnak. Újabb repülőgépeket vezényelnek Berlinbe.

Eszter tanúja egy szerencsétlenségnek, melynek két fiatal pilóta az áldozata.

1949… Tunner tábornok, a légihíd főparancsnoka, Wiesbadenbe érkezik. Egy esős napon még az ő gépe sem tud leszállni Tempelhof repülőtéren, több földi baleset és torlódás miatt. Az Eberhardt család az új repülőtér építésén dolgozik.

Eszter részt vesz a szabad választások szervezésében, Nyugat-Berlinben. A kommunista terror és zavarkeltések ellenére a berliniek a demokráciát választják. John és Eszter jelen vannak a nyugat-berlini Szabadegyetem megnyitásának ünnepén.

John Carpenter és legénysége túlélnek egy repülőgép-szerencsétlenséget a szovjet megszállási övezet közepén. Kelet-németek segítségével találják meg útjukat vissza az amerikai megszállási övezetbe.

Constance Bennett, az elbűvölő hollywoodi filmsztár életet lehel a fassbergi brit támaszpontba. Irvin Berlin és Bob Hope szórakoztatják a csapatokat 1948 karácsonyán. Párizsban diplomaták próbálják megtalálni a válság megoldását, és megszületik a NATO szerződés.
Sztálin is csalódott. A terv meghiúsult. Beleegyezik a zárlat feloldásába, de megpróbál még néhány utolsó engedményt kicsikarni.

Eszter elindul Halléba. Találkozik nagybátyjával. A visszaút során azonban a KGB megállítja őket. A lövöldözés során Eszter megsebesül. Őt és nagybátyját letartóztatják.
John megpróbál kapcsolatot találni, hogy kiszabadítsa Esztert. A politikai viharban senki sem tud segíteni neki. A szovjetek felrobbantják első atombombájukat 1949 augusztusában, és a vasfüggöny végérvényesen lehull Kelet-Európára. Nyugat-Berlinben a győzelmet ünnepelik. A vidám ünneplés közepette John egyedül van. Az ő számára a boldogság elveszett. 

1989… John akkor érkezik meg Nyugat-Berlinbe, amikor a CNN közvetíti az első képeket a Tienanmen térről, Pekingből. A tankokkal szemben összeomlik a diákok mozgalma. Az erő és a fegyverek ismét diadalmaskodni fognak Kelet-Európában is?

John elrepül Magyarországra, ahol 60.000 keletnémet megtagadja a visszatérést a hazájukba. George Bush elnök látogatást tesz Magyarországon júliusban. John ott marad, és részt vesz a páneurópai pikniken, augusztusban. A piknik alatt, és az azt követő hetekben 13.000 Kelet-német talál magának utat a határon át Ausztriába.

Visszatérve Nyugat-Berlinbe John tolmácsot keres. Peter Slauter, az amerikai nagykövetség fiatal katonai hírszerző tisztje bemutatja neki menyasszonyát, Edit Fischert, egyetemi hallgatót Izraelből. Együtt utaznak Prágába, ahol a német nagykövetség 4.000 ember számára kér szabad utat Nyugat-Németországba. Egy vacsora alatt John felfedezi, hogy Edit Fischer Eszter Kohlberg unokája. John és Edit együtt utaznak a menekültekkel a különvonaton Nyugat-Németország és a szabadság felé.

Edit vendégséget szervez, hogy megünnepeljék eljegyzését Peterrel, amire meghívja nagyszüleit és John feleségét is. Eközben John és Peter Lipcsébe utaznak, ahol tüntetésekkel követelik a rendszer lebontását.

A tüntetések már napi eseménynek számítanak Berlinben, amikor John és Eszter újra találkoznak egymással. Az eljegyzési vacsorát 1989. november 9-én tartják. Ezen a napon, a kapuk megnyílnak, és a berlini fal leomlik. Eszter és John megértik, életüket értelme volt itt lenni és kiállni a szabadságért negyven évvel korábban. A szabadság és a demokrácia átveszi a zsarnokság helyét. A világ belép egy új korszakba, és ők ennek a születő szép új világnak szerelmesei, amikor egymás szemébe néznek. 

Just drop the blocks into the page, edit content inline and publish - no technical skills required.